Lassan ismét eltelik egy év, néhány óra múlva búcsút kell vennünk 2017-től. Természetesen velem is sok minden történt ezen idő alatt, jó és rossz dolgok egyaránt, és a könyvek terén is rengeteg élménnyel gazdagodtam. Ebben a bejegyzésben nagy vonalakban szeretném összefoglalni az idei olvasási teljesítményemet, valamint 5+1 kategóriára bontva kiemelném azokat a kötetetek, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták rám. Lássuk hát!
Ez az év egész jól alakult számomra, mivel a 2017-re kitűzött terveimet maradéktalanul sikerült megvalósítanom. Persze ezek a tervek nem egyszer alakultak, változtak a hónapok során, de minden olyan könyvet sikerült eltüntetnem a várólistámról, amire feltétlenül sort akartam keríteni idén. Az elolvasott kötetek számát tekintve nem szárnyaltam túl magam, de nem is múltam alul, hoztam a tőlem megszokott mennyiséget. Ez összesen 60 könyvet jelent, se többet, se kevesebbet, ennyivel meg tudok birkózni évente. Az elolvasott oldalak száma Molyos becslés szerint 25.118 lett, és nem olvastam újra egyetlen kedvencemet sem (sajnos). 21 új könyvet vettem/kaptam, közöttük van néhány recenziós példány is. Egy nagyszerű folytatással, Gail Carriger Szívtelen című regényével kezdtem az évet, és - már-már hagyományosan - egy Sarah J. Maas remekművel, a Köd és harag udvarával zártam. Avattam jó néhány új kedvencet, közülük is az alábbiakat emelném ki:
Legjobb romantikus
Nagyon szeretem Jessica Park stílusát. A Flat-Out Love sorozata teljesen levett a lábamról, így egy percig sem volt kérdés, hogy elolvasom-e ezt a könyvét. A Lélegezz velem! egy csodaszép romantikus regény, ami teljesen elvarázsolt, összetörte és újraragasztotta a szívemet. A szereplőit egytől egyig kedveltem, nem mellesleg pedig azért is különleges számomra, mert erről a könyvről írtam az első értékelést a blogon. Fájdalmas, gyönyörű és felejthetetlen történet a gyász feldolgozásáról és az újrakezdésről.
Legjobb fantasy
Ki más is nyerhetne ebben a kategóriában, mint Daemon Black? Jennifer L. Armentrout Luxen sorozatával még csak idén ismerkedtem meg, de az Obszidián egyből elkápráztatott. Azóta már túl vagyok mind az öt köteten, és kivétel nélkül imádtam őket. Daemon és Katy az egyik kedvenc könyves párosom lett, igazi robbanóelegyet alkotnak ők ketten. Könnyed, laza kikapcsolódást nyújtó történet, amelyen egy percig sem lehet unatkozni, mert folyamatosan izgalomban tartja és megnevetteti az olvasót.
Legjobb disztópia
S. J. Kincaid fantasztikus regénye már akkor lenyűgözött, amikor először megpillantottam a borítóját. Gyönyörű és kifejező, és belül is ugyanolyan bámulatos. Egyszerűen szavak sincsenek rá, mennyire szerettem olvasni a Kárhozottat, lebilincselt, és az elejétől a végéig odaszögezett a székhez. A szenzációs alapötletet egyedi és élethű karakterekkel koronázza meg az írónő, így válik letehetetlenné. Disztópia és sci-fi rajongóknak, valamint a romantika kedvelőinek is kihagyhatatlan.
Legjobb thriller
Soha nem váltott ki belőlem annyi rettegést egyetlen történet sem, mint a Madarak a dobozban. Josh Malerman félelmetesen jól ír, remekül adagolja a feszültséget oldalról-oldalra. Néha még a szememet sem mertem kinyitni, mert tartottam tőle, hogy valami olyasmit fogok látni, amit nem kellene, annyira beleéltem magam. Malorie erős, kemény főhősnő, akiért drukkolhatunk és imádkozhatunk, hogy túléljen ebben a szörnyűséges új világban. Kíváncsian várom a kötetből készülő filmet.
Legjobb hazai
Szerintem senkinek nem okozok meglepetést azzal, hogy ezt a könyvet emelem ki az idei legjobb hazai olvasmányaim közül. A birodalmi kalóz egy igényes, aprólékos munkával megalkotott, korhű történelmi regény, mely eddig nem látott oldalról közelíti meg a haditengerészetet és a második világháború hős német katonáit. Teljesen belefeledkeztem a történetbe, és átéltem mindent, amit az Admiral Graf Spee legénysége. A kötet nemrég Németországban is megjelent, ezzel kapcsolatban készítettem is egy interjút Izolde Johannsen írónővel. Csakis ajánlani tudom mindenkinek.
Az év könyve
Más nem is kaphatná meg ezt a díjat, mint Az ember, akit Ovénak hívnak. Fredrik Backman olyan magasságokba emelt és mélységekbe taszított ezzel a regénnyel, amire nem sok író képes. Sírtam, nevettem, sírva nevettem rajta, kifacsarta a lelkemet, mégis ez a kötet bírt számomra a legtöbb mondanivalóval. Mogorva természete ellenére a szívembe zártam Ovét, ezt a morgós medvét, ezért méltán kapja meg tőlem az Év Könyve címet. Legalább egyszer az életben mindenkinek el kellene olvasnia.
Mindenkinek könyvekben és élményekben gazdag, boldog új évet kívánok! Remélem, jövőre is velem tartotok. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése