A lány a vonaton és a Holtodiglan után itt az új lélektani thriller, amely két nő váratlan szerencséjéből és rejtélyes sorsából forogja ki magát a kétszínűség, a halál és a család kaleidoszkópjává.
Mit tennél meg a tökéletes otthonért?
A Folgate Street egyes szám alatti lakás kifogástalan: modern, letisztult, a végletekig egyedi. Beköltözhetsz, ha jól válaszolsz a kérdésekre, és ha beleegyezel a szigorú szabályok hosszú sorába. Te nem alakíthatsz rajta - a ház fog megváltoztatni téged... ez pedig elkerülhetetlen.
Emma nem élte túl. Végül Jane is hasonló sorsra jut? Vajon a ház okozza a benne élők megszállottságát, vagy mindez csupán a képzelet műve?
Hátborzongató, váratlan fordulatokkal teli, határokat feszegető lélektani thriller, amely során két nő története, a múlt és a jelen összemosódik, és végzetesen közeleg a baljós befejezés.
Könyvadatok:
Fordító: Sóvágó Katalin
Oldalszám: 360
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2017
Sorozat: -
Jane Cavendish változásra vágyik. Kisbabája nemrég halva született, ezért úgy dönt, elköltözik, mivel régi lakásában minden a kis Isabelre emlékezteti. Ám az ingatlanok horrorisztikus árai miatt csupán egyetlen lehetősége marad: a Folgate Street egy szám alatti lakás. A csúcskategóriás technológiával felszerelt, minimalista ház felkelti a nő érdeklődését, így versenybe száll érte. Rengeteg feltételnek kell megfelelnie, mivel egy ilyen helyen csak olyan emberek élhetnek, akik be tudják tartani az összes szigorú szabályt. Ezen kívül el kell nyerni a tervező, Edward Monkford jóindulatát, ami nem könnyű feladat, hiszen végtelenül maximalista. Jane-nek mégis nyert ügye van nála, és hamarosan be is rendezkedik a különleges lakásban. Ezek után szenvedélyes viszonyba kezd Edwarddal, de ahogy egyre jobban kiismeri magát az új helyen, sötét titkok bukkannak fel a múltból. Kiderül, hogy évekkel ezelőtt a Folgate Street egyben történt egy haláleset, egy Emma Matthews nevű fiatal lány balesetet szenvedett máig tisztázatlan körülmények között. Jane-t nem hagyja nyugodni az ügy, vad nyomozásba fog Emma egykori barátjával, Simonnal, de amire végül rájön, az talán az ő életébe is kerülhet.
A karakterek nem egyszer okoztak meglepetést. Tökéletesen összetettek, és amikor már azt hinnénk, ismerjük őket, újabbnál újabb titkok derülnek ki róluk. Emma, a lány a múltból, akinek az összes férfi bedőlt. Kényszeres hazudozó, aki az orránál fogva vezet mindenkit, és a szorult helyzeteiből egy újabb oltári nagy baromsággal vágja ki magát. Ennek ellenére van igazság abban, amit mond és tesz, és nem érdemelt ilyen sorsot, akármennyire is meg akartam tépni. Elvégre ő csak rendet akart tenni a fejében, csakúgy, mint Jane, a lány a jelenben. Az új kezdet reményében költözik be a Folgate Street egybe, nem is sejtve a ház tragikus múltját. Amikor rájön, mivel áll szemben, megpróbál tiszta vizet önteni a pohárba, és a saját kezébe venni az irányítást. Okosabb és megfontoltabb Emmánál, és ezért egy fokkal jobban bírtam. Benne bíztam leginkább, mégis tőle kaptam a végén a legnagyobb pofont. Két nő, akik nem csak külsőleg hasonlítanak kísértetiesen, hanem ugyanolyan mértékben összetörtek is, és akiket a házon kívül még valaki összeköt: Edward. A rögeszmés, irányításmániás építész, aki nem bírja elviselni a kudarcot, és akinek minden kizárólag addig jó, amíg tökéletes. Fokozottan igaz ez a kapcsolataira, a rövid, ám szenvedélyes viszonyokra, amiket mindkettőjükkel folytat. A maga módján manipulatív, de mint mindenkit, őt is rosszul ítéltem meg, és vele lőttem a legnagyobb bakot. Simon a felszarvazott barát, akit Emma elhagyott Monkford miatt, és ezt máig nem tudta feldolgozni. Rendes srác, igazságot akar a rég elhunyt barátnőjének, de talán mégsem a legjobb módon. És ott van a ház, a legfontosabb "szereplő", a legfőbb történések színhelye. Magamban legalább százszor feltettem a következő kérdést: vajon képes egy lakás megváltoztatni az embert, attól függően, mennyi szabályt kell betartani azért, hogy ott élhessen? Végül arra jutottam, dehogy. Nem tudja visszavonhatatlanul megváltoztatni a személyiségünket, maximum ösztönözhet, hogy rendezettebbé tegyük a környezetünket, és következetesebben éljünk.
Akármennyire is elveszett és zavarodott vagyok még mindig, végül beláttam, hogy minden úgy történt, ahogy kellett. A lány a múltból egy nem szokványos regény, amely addig hántja le a szereplőiről a titkokat, amíg csupán a nyers valójuk marad. Kellőképpen fordulatos és izgalmas, ugyanakkor nem való mindenkinek. Azok fogják jobban értékelni, akiket a könyv választ ki magának.
Nézőpont: E/1, jelen idő, váltott szemszög - Emma és Jane
Kedvenc karakter: -
Kiknek ajánlom: akik szeretik a nem mindennapi pszichothrillereket
A lány a múltból a megjelenésekor egyből magára irányította a figyelmemet. A borítója nem fogott meg különösebben, mégis volt egyfajta kisugárzása, és a fülszöveget elolvasva világossá vált számomra, hogy valamikor be kell szereznem a könyvet. Eszméletlenül kíváncsi voltam arra a bizonyos házra, amelyik képes megváltoztatni a lakóit, és a lányra, aki rejtélyes körülmények között vesztette ott életét. A mai napig sem vagyok azonban biztos benne, milyen hatást gyakorolt rám a történet.
Jane Cavendish változásra vágyik. Kisbabája nemrég halva született, ezért úgy dönt, elköltözik, mivel régi lakásában minden a kis Isabelre emlékezteti. Ám az ingatlanok horrorisztikus árai miatt csupán egyetlen lehetősége marad: a Folgate Street egy szám alatti lakás. A csúcskategóriás technológiával felszerelt, minimalista ház felkelti a nő érdeklődését, így versenybe száll érte. Rengeteg feltételnek kell megfelelnie, mivel egy ilyen helyen csak olyan emberek élhetnek, akik be tudják tartani az összes szigorú szabályt. Ezen kívül el kell nyerni a tervező, Edward Monkford jóindulatát, ami nem könnyű feladat, hiszen végtelenül maximalista. Jane-nek mégis nyert ügye van nála, és hamarosan be is rendezkedik a különleges lakásban. Ezek után szenvedélyes viszonyba kezd Edwarddal, de ahogy egyre jobban kiismeri magát az új helyen, sötét titkok bukkannak fel a múltból. Kiderül, hogy évekkel ezelőtt a Folgate Street egyben történt egy haláleset, egy Emma Matthews nevű fiatal lány balesetet szenvedett máig tisztázatlan körülmények között. Jane-t nem hagyja nyugodni az ügy, vad nyomozásba fog Emma egykori barátjával, Simonnal, de amire végül rájön, az talán az ő életébe is kerülhet.
Még most, napokkal az elolvasása után sem tudom, mit gondoljak a könyvről. Egyrészt szerettem, hogy ennyire izgalmas és szövevényes, másrészt viszont az őrületbe kergetett. J. P. Delaney nem egy hétköznapi pszichothrillert tett le az asztalra. Néha úgy éreztem, csak játszik velem, húzza az agyamat, hogy belegabalyodjak a milliónyi titokba és hazugságba. Az egész regényt hazugságra alapozta, és a legrosszabb az, hogy hittem is neki. Elhittem, hogy Emma egy meggyötört, összetört lány, hogy Simon jó ember, hogy Edward manipulatív és kíméletlen, Jane pedig még a légynek sem tudna ártani. Úgy megkutyulta a dolgokat, hogy sokszor legszívesebben üvölteni szerettem volna. Azt gondoltam, sosem találok ki az átverések útvesztőjéből, miközben végig félreismertem mindenkit, és emiatt a végére egy szavukat sem hittem el. Átvertek, és ezért nem bocsátok meg. Emellett sokszor úgy tűnt, az írónő csapong a gondolatai között (mint most én), belekap ebbe, belekezd abba, ám ahogy lassan kezdett tisztulni a kép, és átláttam a homályon, kezdtek értelmet nyerni a dolgok. Bár voltak olyan momentumok, amiket feleslegesnek éreztem, végül rájöttem, hogy így volt a legjobb. Nagyszerűen összefonta Emma és Jane szálát, ahogy párhuzamosan vitte előre a múltat a jelennel, miközben mindenkit gyanúsítottként tüntetett fel. A végén azonban nagyobb durranást vártam. A legkézenfekvőbb megoldást választotta, amire számítottam is, így a kívánt katarzis elmaradt, és sajnálatos módon néhány kérdésemre választ sem kaptam.
A karakterek nem egyszer okoztak meglepetést. Tökéletesen összetettek, és amikor már azt hinnénk, ismerjük őket, újabbnál újabb titkok derülnek ki róluk. Emma, a lány a múltból, akinek az összes férfi bedőlt. Kényszeres hazudozó, aki az orránál fogva vezet mindenkit, és a szorult helyzeteiből egy újabb oltári nagy baromsággal vágja ki magát. Ennek ellenére van igazság abban, amit mond és tesz, és nem érdemelt ilyen sorsot, akármennyire is meg akartam tépni. Elvégre ő csak rendet akart tenni a fejében, csakúgy, mint Jane, a lány a jelenben. Az új kezdet reményében költözik be a Folgate Street egybe, nem is sejtve a ház tragikus múltját. Amikor rájön, mivel áll szemben, megpróbál tiszta vizet önteni a pohárba, és a saját kezébe venni az irányítást. Okosabb és megfontoltabb Emmánál, és ezért egy fokkal jobban bírtam. Benne bíztam leginkább, mégis tőle kaptam a végén a legnagyobb pofont. Két nő, akik nem csak külsőleg hasonlítanak kísértetiesen, hanem ugyanolyan mértékben összetörtek is, és akiket a házon kívül még valaki összeköt: Edward. A rögeszmés, irányításmániás építész, aki nem bírja elviselni a kudarcot, és akinek minden kizárólag addig jó, amíg tökéletes. Fokozottan igaz ez a kapcsolataira, a rövid, ám szenvedélyes viszonyokra, amiket mindkettőjükkel folytat. A maga módján manipulatív, de mint mindenkit, őt is rosszul ítéltem meg, és vele lőttem a legnagyobb bakot. Simon a felszarvazott barát, akit Emma elhagyott Monkford miatt, és ezt máig nem tudta feldolgozni. Rendes srác, igazságot akar a rég elhunyt barátnőjének, de talán mégsem a legjobb módon. És ott van a ház, a legfontosabb "szereplő", a legfőbb történések színhelye. Magamban legalább százszor feltettem a következő kérdést: vajon képes egy lakás megváltoztatni az embert, attól függően, mennyi szabályt kell betartani azért, hogy ott élhessen? Végül arra jutottam, dehogy. Nem tudja visszavonhatatlanul megváltoztatni a személyiségünket, maximum ösztönözhet, hogy rendezettebbé tegyük a környezetünket, és következetesebben éljünk.
Akármennyire is elveszett és zavarodott vagyok még mindig, végül beláttam, hogy minden úgy történt, ahogy kellett. A lány a múltból egy nem szokványos regény, amely addig hántja le a szereplőiről a titkokat, amíg csupán a nyers valójuk marad. Kellőképpen fordulatos és izgalmas, ugyanakkor nem való mindenkinek. Azok fogják jobban értékelni, akiket a könyv választ ki magának.
Pontszám: 10/9
Nézőpont: E/1, jelen idő, váltott szemszög - Emma és Jane
Kedvenc karakter: -
Kiknek ajánlom: akik szeretik a nem mindennapi pszichothrillereket
Idézetek a könyvből
"- Két sérült emberből nem lesz egy egész."
"Időnként egyszerűen nem vagyunk felvértezve ahhoz, hogy szembenézzünk az igazsággal."
"- Nem változhat meg az ember?
- Érdekes módon Emma ugyanezt a kérdést tette föl nekem. - Carol egy percig töpreng. - Néha igen. De ez fájdalmas, nehéz eljárás, még egy jó terapeuta segítségével is. Valamint narcizmus azt hinni, hogy mi leszünk azok, akik megváltoztatjuk egy másik személy alaptermészetét. Az egyetlen személy, akit valóban megváltoztathatunk, mi magunk vagyunk."
"Különös, hogy az ember azt hiszi, ismer valakit, holott igazából semmit sem tud róla."
"Teheted akármilyen csiszolttá és üressé a környezetedet, nem fog számítani, ha belül még mindig kupi van. Nem ezt akarjuk igazából mind? Hogy valaki csináljon rendet a fejünkben?"
Ha megtetszett a könyv, IDE kattintva megrendelheted!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése