1946-ot írunk. A nagyvárosból jött Laura McAllan vidéken, egy Mississippi deltavidékén fekvő farmon, számára idegen és rémisztő helyen kényszerül felnevelni gyermekeit. A megélhetésért folytatott küzdelem közepette két fiatal férfi tér haza a háborúból, hogy felvegye régi élete fonalát. Laura sógora, Jamie McAllan minden, ami a testvére nem: elbűvölő, jóképű és elveszett, a múlt emlékei közt bolyong. Ronsel Jackson, a McAllan farmon élő fekete bérlők legidősebb fia, kitüntetett háborús hős, ám hiába védte halált megvető bátorsággal a hazáját, a faji szegregáció korában nem veszik emberszámba. Az egykori fegyvertársak valószínűtlen barátsága végül óhatatlanul is tragikus következményekkel jár.
Az érintett családok férfi- és nőtagjai mind a saját szemszögükből idézik fel a történteket, hogy miközben a dráma főszereplőivé lépnek elő, betekintést engedjenek mindennapi életükbe és indítékaikba.
A sokszorosan díjnyertes regényből 2017-ben Dee Rees rendezett filmet Carey Mulligan és Mary J. Blige főszereplésével.
Könyvadatok:
Fordító: Babits Péter
Oldalszám: 320
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2018
Sorozat: -
Amikor először megláttam a regényt a Molyon a friss megjelenések között, nem éreztem semmit vele kapcsolatban. Egy darabig elnézegettem a borítót, mégsem vettem a fáradtságot, hogy rákattintsak. Néhány nap múlva ismét szembejött velem, de akkor sem tettem érte, hogy alaposabban szemügyre vegyem. Amint azonban harmadjára is elém vetette magát, egyfajta jelnek vettem, és akkor már felkeltette a kíváncsiságomat. Mi több, úgy kezdett vonzani magához, mint egy mágnes, mégis megijedtem. Nem tudom megmagyarázni, miért, de féltem tőle. Attól tartottam, nem fogom szeretni, mert nem nekem való, és kevés leszek hozzá. Sokáig gondolkodtam rajta, mit tegyek, olvassam-e vagy sem, ám végül arra jutottam, hogy nem árt néha kilépni valamennyire a komfortzónánkból, és új vizekre evezni. Utólag belátom: egyáltalán nem volt okom idegenkedni a kötettől.
A történet szerint 1946-ban járunk, a második világháború után. Laura és Henry McAllan két kislányukkal egy farmra költöznek a Mississippi folyó deltavidékén. A nő boldogtalan, amiért férje - aki mindig is saját birtokra vágyott - kirángatja addigi városi életéből, ráadásul folyton elégedetlenkedő apósát is kénytelenek magukhoz venni. Nehezen szokja meg az új helyet, ahol szinte mindent sár borít, és gyapottermésük a földjeiken dolgozó fekete bérlőktől függ, amikor pedig Henry öccse, Jamie is a farmra költözik, minden a feje tetejére áll. Laura vonzódni kezd jóképű sógorához, aki nem képes szembenézni a háborúban betöltött szerepével, és ezért az ivásba menekül. Egyedül Ronsel Jackson, a háborúból nemrég hazatérő fekete férfi képes őt megérteni. Kettejük barátsága azonban olyan súlyos következményekkel jár, ami végül tragédiába torkollik.
Ez a könyv él. Lélegzik. Ugyanúgy ver a szíve, mint bármely embernek, és rengeteg szenvedést hordoz magában. Kivételes családregény, amit a szerző, Hillary Jordan kíméletlen őszinteséggel tár az olvasó elé. Fő mozgatórugója a rasszizmus, de emellett más nehéz témákat is körbejár, mint például a háború utóhatásainak feldolgozása, a bűntudattal való küzdelem vagy a sorsunkba való beletörődés. Végigkövethetjük, hogyan fonódik egybe egy fehér és egy fekete család sorsa, és hogyan teszi tönkre egyik a másikat. Betekintést nyerhetünk a fájdalmas valóságba, abba, hogy milyen lenézően és állatiasan bántak még mindig a négerekkel a huszadik század közepén Amerikában, hiába védték elszántan a hazájukat. Néha úgy éreztem, ez a könyv inkább csak elvesz, mint ad. Elveszi a reményt, hogy egyszer jobb lesz, kiszívja az olvasóból a pozitív érzelmeket, és a végén ott áll majd üresen és kifosztva. Beszippant a legelső betűtől az utolsóig, és mint egy tornádó, megtörten és sebesülten dob ki magából. Folyamatosan fenntartja a figyelmet, annak ellenére, hogy az írónő már az első fejezetben megadja a bonyodalmat. Egyből a történet végével kezd, a következménnyel, ám ez cseppet sem von le az élményből, mivel fokozatosan tárja fel a kiváltó okokat, ettől válik igazán érdekessé. Folyamatosan bontja ki a szálakat és a szereplőket, míg végül csak a puszta, sokkoló igazság marad. Az egyik legmegkapóbb és legdrámaibb könyv, amit valaha olvastam. Magához láncolt, lenyúlt a lelkem legmélyére, marokra szorította a szívemet és kisemmizett. Kitépett belőlem mindent, csak fájdalmat és tehetetlenséget hagyott, és a könnycseppeket a szememben, amiket már sosem fogok elsírni.
Az eseményeket a két érintett család, McAllanék és Jacksonék szemszögén keresztül láthatjuk. Bár mind a hat kiemelt személy jelentős szerephez jut, Laurát éreztem közülük a leghangsúlyosabbnak. Vele kezdődik meg igazán a történet, ő a legfőbb mesélő, aki elindítja a cselekményt és a legnagyobb erőt képviseli a maga módján. A városi tanárnő, akit kiragadnak viszonylag kényelmes életéből, és már-már középkori létbe taszítanak, ahol nincsenek meg azok a tényezők, melyek eddig a kényelmét szolgálták. Keményen meg kell küzdenie az új életformával, és főként férje elleni haragjával, ami eleinte pattanásig feszíti az idegeit. Gyűlöli a farmot és az elszigeteltséget, ami lassan átformálja jellemét, csupán akkor kezdi más színben látni a világot, mikor sógora hozzájuk költözik. Jamie a szeretett kisöcs, akit bátyja rajongva imád, és megszédíti maga körül a nőket. Miután hazatér a háborúból a démonaival, amikkel nem tud megküzdeni, az alkohol lesz a legjobb barátja. Folyamatosan huny ki régi fénye, teljesen más emberré válik, nem képes feldolgozni a történteket. Bátyja, Henry elvakult ember. Kizárólag a földnek él, azt sem veszi észre, ami a szeme előtt zajlik, vagy ha igen, nem foglalkozik vele. Mindene a birtok, érte olyan dolgokat is megtenne, amiket a feleségéért nem valószínű. Hap a legfőbb bérlőjük, utálja a tétlenséget. Jóravaló és alázatos a fehérekkel, de ha kell, szigorú is tud lenni. Megtanulta, hogyan húzza meg magát, hogy ne okozzon bajt. Felesége, Florence a helyi bába, igencsak tekintélyt parancsoló asszonyság, már csak a termete miatt is. Mélyen hívő, istenfélő nő, aki bármit megtenne a gyerekeiért, ha kell, a végsőkig is elmenne. Legidősebb fiuk, Ronsel karaktere került hozzám legközelebb. Kitüntetett háborús hős, aki halált megvető bátorsággal harcolt, saját országában mégsem kap fikarcnyi elismerést sem. A fehérek csupán rabszolgaként tekintenek rá, úgy bánnak vele, akár a mocsokkal, ami még arra sem méltó, hogy a cipőjük talpára ragadjon. Jamie az egyetlen kivétel, akivel bajtársakból mondhatni barátok lesznek, egészen addig, míg a vénember (nem tudom szebb szóval illetni, mert nem érdemli meg), Papi, aki a legocsmányabb fajgyűlölő a világon, rá nem jön Ronsel titkára.
A Sárfészek megdöbbentő, megbotránkoztató és könyörtelenül emberi. Hiteles és korhű regény, mely remekül visszaadja a hetven évvel ezelőtti tengerentúli viszonyokat, az akkori elmaradottságot és szűklátókörűséget. Bérelt helye van az idei legjobb olvasmányaim között. Jó szívvel ajánlom minden, a téma iránt érdeklődő felnőttnek.
Köszönöm szépen a könyvet az Athenaeum Kiadónak!
Pontszám: 10/10
Nézőpont: E/1, múlt idő, váltott szemszög
Kedvenc karakter: Ronsel
Kiknek ajánlom: akik szeretik a második világháború idején játszódó köteteket
Idézetek a könyvből
"Nagy a kísértés azt hinni, hogy ennek így kellett történnie; hogy életünk minden eseménye éppúgy el van rendelve, mint a 3x3-es amőba: ha a középső kockáról indulunk, senki se győz. Elég az egyik sarokban kezdeni, és máris miénk a játszma. S aki átengedi a kezdést a másiknak? Az bizony veszít, ilyen egyszerű.
Az igazság persze nem ilyen egyszerű. A halál talán elkerülhetetlen, de a szerelem nem az. A szerelemben nekünk kell döntenünk."
"Lehet fehér vagy színes, egyiknek sincs esze, hogy lássa: a föld uralja őket, nem pedig fordítva. Kiszipolyozza a verítéküket és a vérüket, azután az asszonyaik és a gyerekeik verítékét és vérét, majd miután végzett, elnyeli a testüket is, hogy addig rágja őket tovább, amíg egyek nem lesznek, ők és mi, mindnyájan."
"- Csak mert nem látunk valamit, az még nem jelenti, hogy nincs is."
"Sokszor a hallgatásunkkal mondjuk el, amit másként nem tudunk."
"Ilyen az, amikor szeretünk valakit: odaadjuk neki, amit lehet, és eltitkoljuk, amit muszáj."
Ha megtetszett a könyv, IDE kattintva megrendelheted!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése