Neal Shusterman nevét az Unwind - Bontásra ítélve kapcsán ismertem meg. Abból a kötetből kiderült, hogy nem olyan író, aki megriadna a halál fogalmának boncolgatásától, vagy a morbidabb, brutálisabb témáktól ifjúsági körökön belül mozogva. Nem emlékszem, a Kaszás mikor jött velem először szembe, de nem idén, az biztos. Mégis most nyáron történt, hogy megpillantottam az első két részt a könyvtárban, és közelebbről is megcsodáltam őket élőben. Aznap még nem jöttek haza velem, mert megvolt a kitűzött adag olvasnivalóm, de elhatároztam, hogy a legközelebbi látogatásom során nem hagyom ott. Így is lett, néhány héttel később boldogan csúsztattam be az első részt a táskámba, és izgatottam csaptam fel itthon, nemsokára pedig beszereztem sorban mindhárom kötetet, annyira imádtam.