Könyvmolyképzős január

 

A januárom nagy részét a Könyvmolyképző Kiadóval töltöttem, összesen hat könyvet olvastam tőlük ez idő alatt, így ebben a bejegyzésben ezekről a kötetekről hoztam pár rövid értékelést. 

Sarah J. Maas - Ezüst lángok udvara

A hónapot és egyben az évet egy Sarah J. Maas kötettel indítottam, mégpedig az ACOTAR sorozat negyedik részével, amit addig még nem olvastam. Ebben a kötetben a legidősebb nővér, Nesta kapta a főszerepet, a történet pedig a Hybern elleni háború után folytatódik. Nestát természetesen most sem kell féltenünk, kitűnően hozza továbbra is a hűvös, nemtörődöm testvér szerepét. Már a Fagy és csillagfény udvarában meglepett az a züllöttség, ahová az élete fajult a háború után, ebben a könyvben pedig tovább folytatja a csúszást a lejtőn. Persze a poklot szintén megjárt húga, Feyre nem hagyhatja ezt szó nélkül, és a Szél Házába költözteti őt, és hogy megpróbálja újra a helyes útra terelni, kötelezővé teszi számára a Cassiannel történő napi szintű edzéseket. És hogy mégis mi lesz ebből? Az, hogy Nesta egy idő után természetesen beadja a derekát, és enged a Cassian iránti perzselő szenvedélyének, aminek köszönhetően nem kevés forró pillanatot élhetünk át a lapokon keresztül. 

Cassian pimasz, arrogáns stílusát eddig is kedveltem, és bár tudom, hogy Nestát nagyon sokan utálják a viselkedése és a közömbössége miatt, nálam mindig is a semleges kategóriába tartozott a karaktere. Ebben a részben viszont nagyot fordult a kocka, egyszerűen elképesztő volt az a karakterfejlődés, amit az írónő szánt neki, és sokkal jobban tudtam élvezni ezt a kötetet, mint az összes többit. Az eseményeket ezúttal Nesta és Cassian szemszögéből láthatjuk felváltva, képbe kerülnek régi és új ellenségek, új kalandokat élhetünk át, és kapunk kisebb-nagyobb bővítéseket is az eddig ismert világhoz. Rhysand és Feyre élete is drámai fordulatot vesz, erre mondjuk számítottam és fel voltam készülve az előző kötet után, így annyira nem lepett meg a végkifejlet, de Nestáékról sokkal szívesebben olvastam. Nem lett kedvenc, de messze a legjobb kötet számomra a sorozaton belül. 

Pontszám: 10/10

Kedvenc idézet:

"- Mindenki megérdemli a boldogságot. Nem könnyű az odáig vezető út. Hosszú, rögös, és sokszor a sötétben tapogatózva kell megtenni. De megyünk tovább. - A hegyek, a tó felé biccentett. - Mert tudjuk, hogy érdemes küzdeni a célért." 

Maggie Stiefvater - A Hollófiúk

Évekkel ezelőtt olvastam a sorozat első részét, akkor nagyon megfogott, és szerettem volna folytatni, de valami miatt mégsem nyúltam hozzá évekig. Idén viszont elhatároztam, hogy több, régebben elkezdett, de valamiért abbahagyott sorozatot fogok folytatni, így álltam újra neki Maggie Stiefvater munkásságának is. Adott az egyik legelitebb középsikola, az Aglionby négy diákja, Adam, Ronan, Noah és Gansey, akik utóbbi vezetésével titkos kutatásokat folytatnak a ley-vonalak és az egykori uralkodó, Glendower után. Nyomozásuk persze nem marad észrevétlen, hiszen nem ők az egyetlenek, akik a hollétüket kutatják, és a sors egy kissé hibbant, de annál tehetségesebb Látó családdal is összehozza őket. A 16 éves Blue képes felerősíteni az energiákat, így vonakodva ugyan, de a fiúk mellé szegődik, visszafogva Adam iránt érzett bimbózó érzelmeit, hiszen ha megcsókolja az igaz szerelmét, a fiú meghal. De vajon tényleg Adam lenne számára az igazi? 

Még mindig nagyon szeretem az írónő stílusát, most is ugyanúgy megfogott és magába szippantott a regény, mint annak idején. Imádtam azt a titokzatos és baljós légkört, ami körülvette az egész történetet, és bár a karakterek második nekifutásra se kerültek közel hozzám, mindegyikőjüknek kiforrott jelleme és egyénisége van fiatal koruk ellenére. Mindegyikőjük nehéz terhet cipel a vállán, családi viszályokkal és rejtélyekkel tarkítva, amelyekre az első kötetben még nem igazán derült fény, de ismételten alig várom, hogy folytathassam a sorozatot, az biztos, hogy ezúttal nem fogom abbahagyni. 

Pontszám: 10/9

Kedvenc idézet:

"- Kitaláltad már, mit adsz anyának a születésnapjára? - kérdezte Helen.

- Igen - felelte Gansey. - Magamat.

- A tökéletes ajándék - jegyezte meg Helen." 

Jessica Park - Szeretni bolondulásig sorozat

Szintén olvastam már korábban Jessica Park könyveit, és nem véletlenül a kedvenc romantikus sorozatom. Vicces, szellemes és fiatalos, miközben a háttérben egy súlyos titok lappang, ami körbelengi és szellemként kísérti az egész sztorit. Julie épp álmai albérletébe szeretne költözni Bostonban, amikor kiderül, hogy a hirdetés kamu volt, így hajlék nélkül marad az ismeretlen városban. Édesanyja az ott élő főiskolai barátnőjétől kér segítséget, aki átmenetileg befogadja a szerencsétlenül járt lányt, aki egy idő után akaratlanul is közelebb kerül a családhoz és ahhoz a kimondhatatlan tragédiához, ami beborítja Watkinsék minden egyes napját. 

Julie és Matt karakterét is nagyon szeretem, de még mindig az édes, kissé különc Celeste a kedvencem, akit egyszerűen nem tudok nem imádni tíz év elteltével sem. Az ő saját regényét is szerettem, bár mindig is az első rész lesz a favorit nálam, de az ő és Justin párosa is aranyos és szívmelengető, ahogyan a srác megtanítja kiállni önmaga mellett a lányt. Egy dolog miatt haragszom nagyon az írónőre, azért, amit Julie és Matt kapcsolatával tett a folytatásban, és hiába alakultak úgy az események, ahogy, emiatt sosem fogok tudni neki megbocsátani. A két főbb rész között pedig Matt szemszögéből élhetjük át a Szeretni bolondulásig néhány fejezetét, ami szintén remek kis kiegészítő kötet, jó volt az ő nézőpontjából is látni a történéseket. 

Pontszám: 10/10

Kedvenc idézet:

"- Te vagy a mindenem - szólt Julie. - Nagy kihívást jelentesz, nehéz eset vagy, és rém zárkózott. És én mindezt imádom benned. Lenyűgöző vagy, bonyolult, zseniális és vicces. És én ezeket a tulajdonságaidat is imádom. Szerelmes vagyok az önzetlenségedbe és a túl nagy önfeláldozásodba. Szerelmes vagyok abba az oldaladba is, amelyik fél, szenved, és ellök mindenkit. Szerelmes vagyok a sebezhetőségedbe és az erődbe. Szerelmes vagyok a képességedbe, hogy hevesebben és hűségesebben szeress, mint amit valaha lehetségesnek hittem. Szerelmes vagyok a döntéseidbe, még a hibákba is, mert azok vezettek minket ide. Mindenekfölött egyszerűen szerelmes vagyok beléd, mindenbe, ami te vagy. A múltadba, a jelenedbe, a jövődbe." 

Kresley Cole - Méreghercegnő

A legvégére ismét egy újraolvasást hagytam, ami szintén A Hollófiúk sorsára jutott anno, mert az első kötet után nem vettem a kezembe a többit, igaz az utóbbi három csak nem olyan régen jelent meg. Főhősnőnk, a 16 éves Evie Greene a nyár nagy részét a pszichiátrián töltötte furcsa és ijesztő látomásai miatt. Szeptemberben azonban visszatér a gimnáziumba, és ezzel együtt a rémisztő álmok is újra kísérteni kezdik, hiába nyilvánították gyógyultnak. Ekkor ismerkedik meg a durva és magának való Jackkel, akivel a világvége bekövetkezte után kénytelen összefogni, ha életben akar maradni, ugyanis a látomásai egyfajta próféciák voltak, megelevenednek a tarot kártya lapjai, akik között élet-halál harc kezdődik. 

Még mindig nagyon tetszik ez az elképzelés, ahogyan a kártya lapjai életre kelnek, és annyira régen olvastam már disztópiát, hogy el sem tudom mondani, milyen jól esett a lelkemnek újra belecsapni ebbe a könyvbe. Igaz, harminc éves fejjel kissé már idegesítettek a tini szereplők megnyilvánulásai, főleg az Evie és Jack közötti huzavona, de ezt leszámítva imádom, valami elképesztő ez az egész világ. Tavaly beszereztem a maradék részeket is, most már semmi sem állhat az utamba, hogy az ötödik könyvig befaljam mindet. Alig várom, hogy megtudjam, hová fog majd kifutni végül a történet, bízom benne, hogy nem fog csalódás érni. 

Pontszám: 10/9

Kedvenc idézet:

"- Hé, Finn, nem tudtam nem észrevenni, mennyire nyugodtnak tűnsz. (...)

- Mert nyugodt is vagyok, szöszi.

- Annak ellenére, hogy ezek az emberek rabszolga-kereskedők vagy kannibálok?

- Á, csak egy kicsit eldurvult a lakógyűlés."