Miután Roz, a robot, kénytelen volt elszakadni a vadonban megismert állatbarátaitól azért, hogy megjavítsa magát, elhatározza, hogy amint jobban lesz, visszaszökik hozzájuk. Legfőképpen Derűcsőrt, a kislibát szeretné újra látni.
Csakhogy javítás után egyből egy farmra szállítják, ahol nincs más választása, segítenie kell az ott élő családnak.
Szinte mindenben számíthatnak rá a ház körül: teheneket fej, gépeket javít, elkergeti a farkasokat. És ahogy telik az idő, új barátokat szerez, és egyre jobban megkedveli a farmon élő édesapát és a két kisgyerekét.
De Roz a szíve mélyén még mindig visszavágyik a szigetre, a régi életéhez és a régi barátaihoz. Így végül nehéz döntést kell hoznia: vagy marad, és gondoskodik új családjáról, vagy megszökik, és végre hazamegy szeretett barátaihoz.
Csakhogy javítás után egyből egy farmra szállítják, ahol nincs más választása, segítenie kell az ott élő családnak.
Szinte mindenben számíthatnak rá a ház körül: teheneket fej, gépeket javít, elkergeti a farkasokat. És ahogy telik az idő, új barátokat szerez, és egyre jobban megkedveli a farmon élő édesapát és a két kisgyerekét.
De Roz a szíve mélyén még mindig visszavágyik a szigetre, a régi életéhez és a régi barátaihoz. Így végül nehéz döntést kell hoznia: vagy marad, és gondoskodik új családjáról, vagy megszökik, és végre hazamegy szeretett barátaihoz.
Könyvadatok
Oldalszám: 288
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2024
Sorozat: A vad robot 2.
Fordító: Szaszkó Gabriella
A vad robot után nem volt kérdés, hogy folytatni fogom a sorozatot a második és harmadik résszel. Mivel az első kötetet a könyvtárból kölcsönöztem ki, a többit is onnan terveztem, és szerencsém volt, mivel mindkettőt haza tudtam hozni egyszerre. Alig vártam, hogy újra belevethessem magam a kedvenc robotom további kalandjaiba, ám arra nem számítottam, hogy az előzményét is felül fogja múlni.
Roz és Derűcsőr története ott ért véget, hogy miután leszámoltak a RECOK-kal a szigetükön, Roz az űrhajójukkal visszaszállította magát az emberek világába. A sérült robotot megjavítják, és új feladatot találnak számára. Mr. Shareef, egy farmer veszi maga mellé, hogy segítsen neki a gazdaságban, miután egy végzetes balesetben meghalt a felesége és megsérült a lába. Roz megismeri és idővel megszereti a gazda két gyerekét, Jadet és Jayát, és a temérdek elintéznivaló mellett mindig talál időt rá, hogy meséljen nekik. A történetek mind igazságon alapulnak, hiszen róla és Derűcsőrről szólnak, az együtt átélt pillanataikról. Roz szívesen elvégzi a rá bízott feladatokat, kihajtja legelni a teheneket, megszereli az elromlott gépeket, irányítja a napi teendőket, ugyanakkor rettenetesen furdalja a honvágy, hogy ismét a fiával lehessen. A szökését tervezi a farmról, ám okosan kell cselekednie, mivel a jeladója miatt Shareef pontosan tudja, merre tartózkodik épp.
Kép forrása: Pinterest
A vad robot szökése ugyanúgy megvett kilóra, mint az első rész. Sőt, számomra még azt is túlszárnyalta. Féltem Derűcsőr nélkül elképzelni Rozt, de egyáltalán nem kellett volna emiatt aggódnom. Remekül megállta a helyét egyedül is az emberek világában, és ugyanúgy a segítségükre volt, mint az állatoknak. A farmon a tehenekkel kötött barátságot, akik kivétel nélkül kedvesek voltak vele. Az én kedvencem Annabelle volt közülük, aki más helyeken is megfordult, de itt érezte magát leginkább otthon. A fiatalabb bocik is aranyosak voltak, főleg Lily az állandó kérdezősködésével. Ezek miatt a nyugodt napok és hetek miatt a regény első fele kicsit lassabb lefolyású, a gazdaság mindennapjait ismerhetjük meg inkább belőle, de azért akadnak mozgalmasabb jelenetek is. Egy csapat farkas ugyanis egyszer csak szemet vet a tehenekre, ám Roz felveszi a kesztyűt, és a lehető legbékésebb módon számol le velük. Még mindig bámulatos a problémamegoldó készsége, annak ellenére, hogy a programozása miatt nem alkalmazhat erőszakot. A rejtőzködő képességéről nem is beszélve, jókat mosolyogtam azon, ahogyan álcázta magát egy-egy rizikósabb helyzetben.
Az igazi áttörést azonban a könyv második fele jelentette. Végig nagyon hiányzott Derűcsőr, de tudtam, hogy Roz emlékszik rá, a köztük lévő kötelék eltéphetetlen. Jad és Jaya elevenek és szeretni valóak, robotunk is közel kerül hozzájuk, de végül győz a fia iránti szeretete. Azért szép pillanataik voltak hármasban, különösen az hatott meg, mikor vettek Roznak egy szerszámövet, amire elköltötték az összes zsebpénzüket. Számtalan érzelmet élhettünk meg most is, és talán még annál is több izgalmat. Az utolsó fejezetekhez közeledve csak kapkodtam a fejem, annyira felgyorsult a cselekmény, alig bírtam lépést tartani azzal az ámokfutással, amit a mi robotunk rendezett. Még több állat tűnt fel a színen, leginkább eddig ismeretlen fajok, akik segítették Rozt. Mintha egy autóversenyen ültem volna, és amikor megálltunk kereket cserélni, ők feltűntek a gyorsulások közötti szünetekben, hogy egy kicsit visszavegyenek a tempóból.
Szédítő volt ez a második rész, érzelmek és cselekmény szempontjából egyaránt. Hol a fejemet kapkodtam, hol a szívem csordogált el, hol pedig a lélegzetem akadt el az izgalomtól. A vad robot szökik, üldöz és üldözőbe veszik, de az biztos, hogy egy percre sem lehet unatkozni rajta. Roz ha lehet, még jobban belopta magát a szívembe, bármelyik ember megirigyelhetné a hűségét és ragaszkodását. Számtalan kaland vár mindenkire ebben a kötetben is, aki szerette az elsőt. Alig várom, hogy a kezeim közé kaphassam a folytatást.
Pontszám: 10/10
Idézetek a könyvből
"Mindannyian érzünk honvágyat életünk során. Még a robotunk is érzett valami honvágyhoz hasonlót."
"Kellemetlen kérdés jutott Jaya eszébe.
- Roz, kérlek, ne vedd a szívedre - szólalt meg -, de nem lehetséges, hogy tényleg meghibásodtál?
- Ne mondj ilyet, Jaya! - korholta a bátyja.
- Nem, semmi probléma - mondta a robot. - Én is feltettem már magamnak ezt a kérdést. Nem érzem magam meghibásodottnak. Csak... másnak. Szerintetek a másság egyenlő a meghibásodással?"
"- Mostanság nagyszerű dolog élni, de a bűnözés még mindig létezik, ahogy háborúk is. Néha az erőszak egyszerűen elkerülhetetlen."
"- Nem én választottam, hogy ilyen legyek - mondta Roz. - De ez vagyok én. Te is vad lennél, ha a vadonban születtél és nevelkedtél volna. Talán hibás vagyok, talán minden, amit megtapasztaltam, csak egy hiba következménye. De ha így is van, akkor milyen csodálatos egy hibáról beszélünk! Vannak saját gondolataim és érzéseim. Felépítettem egy életet. Van egy fiam."
"- Ha nem vagyok ROZZUM 7134-es egység, akkor mégis ki vagyok én?
- Szerintem nagyon is jól tudod, ki vagy te.
A robot számítógépes agyának nem telt sok időbe, hogy rátaláljon a válaszra. Belenézett a tükörbe, és így szólt:
- Roz vagyok."
Ha megtetszett a könyv, a libri.hu-n megrendelheted. Katt a bannerre az oldal alján!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése