Persze hogy olyan akarok lenni, mint ők. Gyönyörűek, égi tűzben kovácsolt pengék. Örökké élnek. És Cardan közülük a leglenyűgözőbb. Őt gyűlölöm legjobban. Annyira gyűlölöm, hogy néha még levegőt venni is elfelejtek, amikor őt nézem.
Egy szörnyű reggelen Jude és a nővérei végignézik, ahogy lemészárolják a szüleiket. A félelmetes gyilkos mindhárom lányt elrabolja, és Tündérföldére, a nagykirály udvarába viszi. Jude-ot csúfolják és kínozzák a halandósága miatt, és hamarosan rádöbben, ahhoz, hogy életben maradjon ebben a kiszámíthatatlan, veszélyes új világban, éppolyan okosnak, agyafúrtnak és hamisnak kell lennie, mint maguknak a tündéreknek.
Csakhogy a hatalomhoz vezető lépcsőfokokat sötét árnyak és árulás lengi körbe. Ráadásul szembe kell néznie a dühítő, arrogáns, ám karizmatikus Cardan herceggel. A lehető legóvatosabban kell eljárnia.
A bestsellerszerző Holly Black magával ragadó, a szó minden értelmében varázslatos új YA regénye.
Hagyd, hogy elbűvöljön!
Könyvadatok:
Fordító: Szabó Krisztina
Oldalszám: 432
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2018
Sorozat: The Folk Of Air - A levegő népe #1
Holly Black nevét még évekkel ezelőtt, az Átokvetők trilógia kapcsán ismertem meg. Már akkor bebizonyosodott számomra, hogy egy nem mindennapi írónővel állok szemben, hiszen olyan intenzitással alkotott teljesen újat és formabontót a szélhámosok világáról, hogy alig vártam, hogy újra olvashassak valamit tőle. Hajtott a kíváncsiság, hogy megtudjam, más témákban is megállja-e a helyét, és erre tökéletes alapot szolgáltatott vadiúj könyve, ami külföldi berkekben is viszonylag frissnek számít, idén került a boltok polcaira. Jómagam is már hónapokkal ezelőtt felkaptam a fejem a regény megjelenésére, mert annyira szépséges, hogy nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Szabályosan imádkoztam érte, hogy valamikor nálunk is kiadóra találjon, így amikor megláttam, hogy ősszel érkezik a Könyvmolyképzőnél, az ujjaim önkéntelenül is rákattintottak az előrendelés gombra, aztán pedig csak számoltam a napokat, mire végre a kezembe foghatom.
Jude-ot és ikertestvérét, Tarynt tíz évvel ezelőtt ragadta el az emberek világából tündér nővérük, Vivienne apja. Madocnak évekbe telt rájönnie, hogy halottnak hitt felesége titokban visszaszökött a tündérek birodalmából az emberek földjére, hogy közös gyermeküket és két kisebb lányát viszonylag biztonságban nevelje. Jude csupán hét éves volt, mikor végig kellett néznie szülei halálát, hogy aztán, a sokkot még fel sem dolgozva, arra kárhoztassák, hogy egy idegen faj hazájában állja meg a helyét. Egy évtizede már, hogy Madoc Tündérföldére hozta őket, de a lánynak továbbra sem sikerült beilleszkednie ezen lények világába. A helyzetét egyáltalán nem könnyíti meg, hogy a tündérek kiközösítik és piszkálják, akármit tesz, halandóként nem fogadják be belső köreikbe. Minden próbálkozása hasztalan, ám a tehetségét nem hagyja kárba veszni. Ügyes kardforgató lévén részt kíván venni a közelgő lovagi tornán, hogy bebizonyítsa, igenis helye van ezen beképzelt népség között, de csakhamar olyan feladatot kap, amire legvadabb álmaiban sem számított. A trón várományosának kémeként olyan információk birtokába jut, melyekért mások gyilkolni is képesek, miközben kénytelen valahogy túlélni ebben az erőszakos világban, ahol talán ősellensége, Cardan herceg durva húzásainál is nagyobb veszélyek leselkednek rá.
A kegyetlen herceg maga a nagybetűs fantasy regény. Egyszerűen nem lehet nem imádni. Holly Black egy hibátlanul megalkotott, könyörtelenül tökéletes világot varázsolt a lapokra. Nem véletlenül szavaztam neki bizalmat még évekkel ezelőtt, és most elmondhatatlanul örülök, amiért beszereztem ezt a kötetét is. Hihetetlenül zseniális, amit ez a nő a történettel művelt, szavakba sem tudom önteni. Nincs rá jobb kifejezés: imádtam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire magával fog ragadni a sztori, de ez minden pénzt megér. Fantasztikus világfelépítés és egyedi karakterek jellemzik a könyvet. Nagyon szerettem Tündérfölde gyönyörű tájain kóborolni, az aprólékos leírásoknak hála úgy éreztem, mintha én is együtt mozognék a szereplőkkel a lélegzetelállító helyszíneken, és csemegéznék a finomabbnál finomabb tündérétkekből. Az írónő rengetegféle-fajta tündért felvonultat a kötetben, ezzel is emelve a sokszínűségét. A pixie-ktől kezdve a goblinokon át a legkülönfélébb manókig szinte minden lény megtalálható, ám egy valami közös legtöbbjükben: a felsőbbrendűségi érzés. Az emberek életét mindössze pislogó gyertyalángnak tekintik, ami túlságosan hamar elillan saját halhatatlan létükhöz képest. Nem hajlandók elfogadni őket egyenrangú félként, kizárólag ők uralkodhatnak és hozhatnak szabályokat a területükön. A könyv nagy részében mintegy elnyomó hatalomként vannak jelen, és szép lassan, fokozatosan ismerhetjük meg e gonosz teremtmények mindennapjait és szokásait. Kultúrájukat tekintve nem sokban különböznek az emberektől, a fiatalabbak ugyanúgy iskolába járnak és oktatást kapnak, és az uralkodó, a király irányítja az államügyeket. Ennek megfelelően kapunk egy jó nagy adag politikai csatározást, cselszövésekkel, árulással és intrikával fűszerezve. Az írónő nagyszerű történetmesélő, folyamatosan bontja ki a cselekmény szálait, addig, míg végül az izgalom elviselhetetlenül a tetőfokára hág. Fogalmam sem volt, hogy ilyen irányba fogja elvinni az eseményeket, sokszor csak pislogni voltam képes az olvasottakon, úgy meglepett egy-két jelenet. Kicsit lassan indul be a kötet, de a közepétől megállíthatatlan erőre kap. Úgy pörögtek a kezemben a lapok, hogy azt sem tudtam, merre kapjam a fejem, annyira felgyorsultak a végére a történések.
A főszereplőnk és egyben narrátorunk, Jude nem hétköznapi karakter. Az első fejezetben megtudjuk, mi történt vele tíz évvel ezelőtt, megismerhetjük tragikus múltját, hogy hogyan került halandóként a rettegett lények közé. Alig fogta fel, mi történt a szüleivel, és nem elég, hogy a szeme láttára mészárolták le őket, a gyilkos ráadásul el is rabolja, hogy saját lányaként nevelje vér szerinti gyermeke mellett. Jude sokáig küzd az érzéseivel, mert nem akarja megszeretni a szülei gyilkosát, de idővel kénytelen ráébredni, hogy mégis kötődik Madochoz, bármennyire is harcolt kezdetben ellene. A történet elején visszafogott, ám talpraesett lányként mutatkozik be, akinek lételeme a harc, mind az őt körülvevő világgal, mind pedig a belső démonaival. Minden napja rettegéssel telik, mivel nem egyszer próbálnak meg az életére törni, és minél többször kell felvennie a kesztyűt, annál keményebb lesz. Fokozatosan tör elő a harcias énje, míg végül végérvényesen átveszi felette az uralmat, és eljut egy olyan pontra, ahonnan nincs megállás. Bár nem minden lépésével értettem egyet, kedveltem őt az elszántsága és az akaratereje miatt. Taryn már más lapra tartozik. Ikertestvérével ellentétben ő megtanult alkalmazkodni ahhoz a világhoz, amelyben élnek, és elfogadni a játékszabályokat, ha nem is ért egyet feltétlenül mindennel. Simulékonyabb Jude-nál, inkább behódol a tündéreknek, mintsem rajta köszörüljék a nyelvüket, ezáltal nem került közel hozzám. Vivit egy fokkal jobban szerettem, ő sem adja magát könnyen. Nem dőlt úgy be az apjának, mint a húgai, kezdettől fogva dacol a parancsaival, amivel számtalan kellemetlen percet okoz neki. Ő sem mindennapi karakter, azonban a kötet legérdekesebb szereplője kétségkívül Cardan. A legifjabb hercegként látszólag csak annyi a dolga, hogy idegileg kikészítse az embereket, és mindenki előtte hajbókoljon, de ez csupán látszat. Neki is megvannak a maga démonai, amiket a remekül magára öltött beképzelt álca mögé rejt, hogy addig se kelljen szembenéznie velük. Egyszerre gonosz és kiismerhetetlen, mégis volt benne valami, ami miatt azt kívántam, bár jobban megismerhettem volna a sebezhető oldalát. Remélem, a folytatásban még nagyobb szerepet szentel neki az írónő.
Összességében nézve tehát A kegyetlen herceg egy hibátlanul megalkotott fantasy. Az eleje picit nehezen indult, de az oldalak előrehaladtával olyan magas fordulatszámra kapcsolt, hogy alig bírtam követni. Csavarokban és akcióban gazdag, meglepő regény, amit kívül-belül imádtam, és alig várom, hogy a kezemben tarthassam a folytatását is. Nem csak Holly Black rajongóinak kötelező olvasmány.
Pontszám: 10/10
Nézőpont: E/1, jelen idő, Jude szemszögéből
Kedvenc karakter: Cardan
Kiknek ajánlom: a tündérek és a fantasy híveinek
Idézetek a könyvből
"- Csak az ostoba nem fél a rémisztő dolgoktól."
"- A szerelem nemes cél. És lehet egy nemes cél eszköze rossz?"
"De hát mind vágyunk ostoba dolgokra. Viszont ez nem jelenti azt, hogy meg is kapjuk, amit akarunk."
"- Nem kell jónak lennünk - magyarázom szellemnek. - Elég, ha helyesen cselekszünk."
"- Az uralkodás olyan, mint a bor - emelte meg Cardan a kancsót. - Aki alaposan meghúzza az üveget, abból a legrosszabbat hozza ki, mégis mind meg akarjuk ízlelni."
Ha megtetszett a könyv, IDE kattintva megrendelheted!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése